Joerg Bauer, a Tungsram német származású elnök-vezérigazgatója lassan két évtizede él Magyarországon. Ő már félig-meddig magyar, hiszen a feleségét is a legendás Váci úti „egyesült izzós” irodaház folyosóján ismerte meg, így immár családja is hazánk-hoz, sőt a Tungsramhoz köti. Igaz, a General Electric (GE) a rend-szerváltás után még az elsők közt alapított magyar–amerikai vegyes vállalatot, majd 1989 után fokozatosan megvásárolta a patinás, világhírű izzógyártót, és még sok más gyárat nálunk. Mégis, a Váci úti központtal működő társaságot szinte mindig mindenki Tungsramként emlegette itthon. Sőt az óriáscég is megtartotta a márkanevet jó néhány területen, sok izzócsaládnál.

Viszont az amerikai társaság 2016 táján úgy döntött, eladja kelet-közép-európai fényforrás-érdekeltségeit, mert igen nagy arányú profiltisztításba kezdtek. Joerg Bauer akkor a vállalat egyik első számú magyarországi vezetője volt, ott ült az igazgatósági ülése-ken, és mint mondja, később maga jelentkezett, hogy belevágna, megvásárolná a GE-től a hazai fényforrásüzletágat. Ez 2018 áprilisában meg is valósult.

Mindehhez azonban többszörös merészség kellett. Egyrészt egy négyezer embert foglalkoztató, évi 300 millió dolláros (84 milliárd forint) nagyságrendű bevételt, ugyanakkor jelenleg még igen szerény nyereséget termelő cégről van szó – öt magyarországi gyártóegységgel, két nagy üzletággal és több mint százhúsz esztendős hagyományokkal.

Csakhogy az utóbbi években a világítástechnika globális piaca nagyot fordult, ezért egy európai gyártónak ma nem könnyű nyereséget termelni. Egy évtized alatt ugyanis a LED-technológia szinte mindent letarolt, hiszen a LED-izzók fogyasztása kicsi, élet-tartamuk nagy, s mint a cégvezető mondja, gyengébb minőségben az ázsiai garázscégek is tömegével tudják termelni.

Az egyéni vevőnek pedig főként az ár számít, nem a minőség. Magyarán a kiskereskedelemben világszerte a fogyasztók kevéssé hajlandók megfizetni azt a prémiumot, amit egy nagyvállalat minőségben, kutatás-fejlesztésben egy-egy termékcsalád mögé tesz. A nagy gyártóknak maradnak tehát az egyedi, főként üzleti szegmensek.

Így van ez a GE Lightingról újra Tungsramra keresztelt, az Eximbank fejlesztésekhez nyújtott segítségével ismét hazai döntési központúvá lett magyar társaságnál is: a B2B piacok az elsődleges célpontok. Például az ipari, logisztikai, irodaházi, bolti és nagyvárosi világítórendszerek, ahol már csak azért is számít a minőség, mert a karbantartási gyakoriság csökkenésével rengeteget spórolnak az üzemeltetők.

Három fő területre gyárt izzókat, illetve világítótesteket a Tungsram. Az általános világítástechnikai és autólámpa-ága-zat mellett a harmadik komponens az alkatrészgyártás. E terüle-ten néznek szembe a legnagyobb kihívással, mert öt-tíz-tizenöt év múlva a LED itt is egyre nagyobb „hadállásokat” foglal majd el. Igaz, hogy a 2008 előtt felhúzott épületekben, a régi világítótesteknél még hosszú évtizedekig szükség lesz a cég termékeire, legfeljebb a volumenek csökkennek.

Az autóipari izzógyártásban a LED csak lassabban nyer teret, a kisebb izzók termékcsaládjaiban (járművek beltéri világításai, rend-számtábla-világítások és effélék) viszont globálisan is piacvezető a magyar cég! Persze egy autóban mintegy kétszáz izzó van, és itt is egyre nagyobb a LED-ek aránya, ám a magyar gyártónak már most van ilyen termékcsaládja. És nem véletlenül írunk gyár-tót: nem arról van szó ugyanis, hogy távol-keleti termékekre kerül a patinás, igaz, szépen újratervezett magyar logó, hanem a fém alkatrészek előállítását és az üvegfújást is nálunk végzik, a teljes gyártási vertikum közel 1500 beszállítóval dolgozik.

Ha a cég által egy évben gyártott izzókat egymás
mellé helyeznénk, 31 000 kilométert világítanának meg:
ez az Egyenlítő hosszának a nyolcvan százaléka!

A tulajdonos-ügyvezető ráadásul „lehajol” az öt-tíz millió dolláros niche-üzletekért is, amelyeket a GE-s időkben, sok esetben érthetően, egyszerűen elengedtek. Túl nagy, túl rugalmatlan volt ehhez a globális vállalat lokális karja, még akkor is, ha fényforrásban az amerikai GE Lighting North America mögött a második volt mindig is a magyar központ, ami nagy szó, és az említett vállalat még ma is fontos megrendelője a Tungsramnak.

A legnagyobb növekedési lehetőség persze a LED-es üzlet-ágban van. De itt nem a barkácsáruházakban vagy hipermarketekben kínált szuperakciós termékekre kell gondolni, hanem a professzionális, ipari, raktározási és városvilágítási megoldásokra. Például úgy tudnak okos, LED-es utcai lámpákat telepíteni, hogy az oszlopokat és a vezetékrendszert nem kell lecserélni, csak a belső armatúrákat. Ezzel pedig hatalmasat tudnak spórolni az önkormányzatok vagy akár a vállalatok, nem csak nálunk, világszerte.

Az említett 300 millió dolláros árbevétel 95 százalékát ugyanis ex-portból szerzi a cég, így a hazai szállítások inkább presztízsértékűek, illetve kiváló referenciákat jelentenek abban a további 106 országban, ahová ma is szállítanak. Ráadásul 24 államban saját kereskedelmi kirendeltségeik is vannak. A professzionális és az au-tóipari világítástechnikában pedig szintén óriási előnyt jelent az, hogy nemcsak a gyártás, hanem a kutatás-fejlesztés is a budapesti központban történik. Az sem mellékes, hogy a volfrámszálas égőt vagy a kriptonizzót magyar mérnöklegendák találták fel anno, így 1945 előtt a világ élvonalában volt a gyár. Szerencsére a jó alapok túlélték a kommunizmust, s a kutatási részleget a GE is megtartotta, erősítette. Így maradhatott például a professzionális világítás-technikában is a harmadik legnagyobb európai gyártó a Tungsram, a régió vezető vállalata.

A társaság nagy, patinás és erős technológiájú, originális gyártóként, de a multiknál jóval rugalmasabban tudja most ki-szolgálni az üzleti, autóipari igényeket. Mindeközben új ágazatok, például az elektromos gépkocsikhoz szükséges akkumulátorok előállítása felé is nyitnak, hiszen az autóakkukban meglévő alkatrészek tizedét maguk is le tudják gyártani, így a hagyományos izzókészítésben fokozatosan felszabaduló kapacitásokat gyorsan le lehet kötni, még számos méregdrága gyártósor állítható át más jellegű feladatokra. Így pedig hosszabb távon is megőrizhetők a munkahelyek ezen a területen is, nem csak az autóipari vagy a LED-es gyáregységekben, gyártósorokon. És nem szabad elfelejteni: ma Magyarország akkugyártó nagyhatalom.

Joerg Bauer tervei pedig ambiciózusak: ha sikerrel jár, az ország itteni döntési központú legerősebb gyártó cégei közt évtizedekre helyet kap a Tungsram, olyanok mellé felzárkózva ismét, mint például a Richter vagy a Rába. A nyelvünket is nagyon jól beszélő menedzser öt éven belül stabilan nyereségessé, tíz esztendőn belül pedig egymilliárd dolláros árbevételű, európai, sőt globális szinten is jegyzett, ágazatában a legjobbak közé kerülő nagyvállalattá szeretné újraformálni a Tungsramot.

Ebben pedig az olyan tervei is a segítségére lehetnek, mint hogy nyílt innovációs központtá transzformálná a cég kutatás-fejlesztési részlegeit. Agilis, akár kisebb startupokkal is együtt-működnének, hogy a három ágazatuk termelését, hatékonyságát fellendítsék, technológiájukat pedig továbbra is a világ legjobbjai közt tartsák számon. Szimbolikusan a dolog rendben van, hiszen a villanykörte a mai napig az innováció, a találmányok és az ötletek nemzetközi piktogramja.