Vaszkó László és felesége, Vaszkóné Kerek Mária nem sokkal a rendszerváltás után, 1992-ben határozta el, hogy építenek egy kukoricamalmot. Az első komoly üzletüket a Biogalnak köszönhetik, a gyógyszergyár ugyanis akkoriban épp új hazai partnereket keresett a kukoricaliszten kitenyészthető neomicin hatóanyag előállítására. A családi vállalkozás bekerült a beszállítók közé, az üzleti kapcsolatuk azonban nem tartott sokáig. A megrendelő ugyanis hamarosan lefújta a programot, vagyis a Vaszkó család cége elvesztette egyetlen ügyfelét.

Az üzleti modellt újra kellett gondolni. Először is fel kellett mérni, hogy a világon egyáltalán kinek van szüksége kukoricaőrleményre. Márpedig a piac viszonylag kicsi: nem csak Európában, globálisan is igaz, hogy az emberek kevés kukoricát esznek.

A nehéz években sokat segített, hogy a család kezében egy sertéstenyésztő és egy rendezvényszervező cég is volt. Ha a vállalatcsoporton belül az egyik társaságnak rosszul ment a sora, akkor a többi segített átvészelni a válságos időket.

A 90-es évek végén az Agri-Cornnál még épp a kiutat keresték, amikor megjelentek az országban a holland sörfőzdék. Olyan gyártókról van szó, amelyeknek a hazájában az árpa nehezen beszerezhető, ezért a termékeiket főleg kukorica felhasználásával készítik. Hogy be tudjanak lépni az új sörpiaci szegmensbe, az Agri-Cornnál átállították a malmot és új, negyedik generációs technológiájú gépeket vettek. Ez a rugalmasság jellemzi azóta is a céget: a piaci változásokhoz folyamatos innovációval igazodnak.

Amikor az ezredforduló elején az országban elkezdett erősödni a snackipar, olyan berendezéseket vettek, amelyekkel át tudtak állni a kisebb szemcseméretre. Idővel új silókat, olajüzemet és egy szárítót is építettek. Utóbbit a fenntarthatóság jegyében biomasszával fűtik. Ami a fejlesztések finanszírozását illeti: a hitelek aránya általában nem több harminc százaléknál. A monostorpályi malom mellett 2014-ben 1,2 milliárd forintból egy 2200 négyzetméteres, gluténmentes tésztát előállító gyárat is átadtak, amely méretét tekintve benne van az európai top háromban. Mint a társaságnál felhívják rá a figyelmet: a gluténmentes termékek piacán nagy a verseny. Az új szereplők közül sokan nem is törődnek a minőséggel, így sokszor vegyszerekkel teli gluténmentes áru kerül a boltok polcaira. Az Agri-Cornnál viszont kiemelt figyelmet fordítanak áruik megfelelő tápértékére, ahogy arra is, hogy valóban egészségesek legyenek.

A vállalat fejlődését jól jellemzi, hogy tíz év alatt 835 millióról több mint 2,5 milliárd forintra nőtt a forgalma. A fejlesztések egymást érik. Tavaly például egy olyan új technológiával rukkoltak elő, melynek révén világelsőként magas rosttartalmú, adalékmentes kukoricalisztet tudnak készíteni.

A következő nagy lépcsőfok az export erősítése lesz. Főleg Nyugat- Európa felé szeretnének nyitni. Jelenleg a kivitel a forgalom negyven százalékát teszi ki. Ezt az arányt három éven belül fel szeretnék tornázni nyolcvanra. A terjeszkedésnél akár más iparági cégek felvásárlása is szóba jöhet. A kiváló minőségű kukoricalisztnek köszönhetően az olasz tésztagyárak már most is rendelnek az Agri-Corntól, de emellett exportálnak többek közt Romániába, Angliába és Lengyelországba is.

A generációváltás fontos kérdés a cégnél, melyet kihívásként éltek meg. A terjeszkedést és más stratégiai kérdéseket érintő döntésekből az alapító Vaszkó László mind a mai napig kiveszi a részét, az operatív vezetést viszont már átadta a következő generációnak. A fi a, Vaszkó Gábor kiemeli: ha a lehetőségeik feltárásáról van szó, igyekeznek minél szélesebb körű ismeretre szert tenni. Ezért is csatlakoztak a Budapesti Értéktőzsde és a Londoni Tőzsdecsoport partnerségében működő ELITE vállalkozásfejlesztési programhoz. Ettől látókörük kiszélesedését várják, továbbá fontosnak tartják a magyar, valamint a nemzetközi cégekkel való kommunikációt, hiszen a felmerülő kihívások megoldásához inspirációt meríthetnek egymástól. Belenőtt a családi vállalkozásba testvére, Vaszkó Péter is, aki szintén tudta mindig is, hogy egyszer szülei malomipari cégében fog dolgozni. A két testvér együtt vette át a társaság operatív irányítását.

A kihívásokról Vaszkó Gábor azt mondja: az országot uraló szakemberhiányt ugyan megérzik, de a helyzetet jól tudják kezelni. A barátságos munkalégkörnek köszönhetően náluk alacsony a fluktuáció. A dolgozók bátran kérdezhetnek, és rögtön kapnak visszacsatolást. Beszédes, hogy a munkatársak jelentős része már több mint tíz éve dolgozik a vállalatnál. De az utánpótlásról és ismereteik folyamatos bővítéséről is gondoskodnak. A Debreceni Egyetemmel duális képzésben működnek együtt, és rendszeresen szerveznek külföldi tanulmányutakat munkavállalóik részére. A molnárképzést viszont többnyire házon belül oldják meg. Az inasokat rendszerint az idősebb kollégák vezetik be a szakma rejtelmeibe.

agricorn-infograf

Azonban van még egy fontos tényező, amellyel hosszú távon az egész iparágnak számolnia kell: ez pedig az éghajlatváltozás. A kukoricatermő területek folyamatosan északra tolódnak. Olaszországban például a Pó völgyében napjainkban nem tudnak toxinmentes kukoricát termeszteni a kései esőzés miatt, míg Lengyelországban, ahol pár éve egyáltalán nem volt termelés, ma már kukoricamalmok is működnek. „Lehet, hogy a jövőben pont ezekből vásárolunk meg egyet-kettőt” – jegyzi meg Vaszkó Gábor.

Magyarországon egyébként a globális felmelegedés egyelőre nem nehezítette meg érdemben a gazdák dolgát. Sőt, ahogy az Agri-Cornnál felhívták rá a figyelmet, a lehetőségeinket még nem is használjuk ki teljesen. A kukoricatermelést növelni is lehetne a közeljövőben.

agricorn.PNG