Az IFRS használata tőzsdei cégekre az Európai Unió szinte minden országának szabályozásában megjelent, így ez a nemzetközi legjobb gyakorlat bevezetését jelenti a hazai tőzsdei kibocsátók életébe, ezért európai viszonylatban ez versenyhátrányt nem okoz. Azon állítás, miszerint a „Quaestor/Budacash botrányok után olyan szinten lett megszigorítva a könyvvizsgálat” pedig kifejezetten félrevezető, hiszen a könyvvizsgálat során követendő hivatalos sztenderdek nem változtak. A könyvvizsgálók kibocsátói minősítését befektetővédelmi szempontok indokolják, mivel a nyilvánosan kereskedett cégek esetén kiemelt fontosságú, hogy csak a megfelelő szakmai kompetenciákkal rendelkező, és az ezt igazoló minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók járjanak el.

A cikk szerzője szerint (állami) támogatások szükségesek ahhoz, hogy a kibocsátói és befektetői oldalon elindulhasson az aktivitás. Valóban, a BÉT öt éves, 2020-ig tartó stratégiájában is szerepet kap, hogy a piacfejlődés újraindításához minél több és erősebb támogató intézkedést hozzon a kormányzat. Ebben a kibocsátói oldalon már történtek lépések: többek között a megbízható adózói státusz könnyebben szerezhető meg és az ÁFA-visszatérítés is gyorsabban valósul meg tőzsdei kibocsátók esetében. A SZIT törvény módosításával belátható időn belül új, az ingatlan szektorban aktív kibocsátók jelenhetnek meg a tőzsdén.

A befektetői (keresleti) oldal erősítésére a napokban került bejelentésre egy 20 milliárd forint tőkéjű, EU-s forrásból megvalósuló ún. Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap létrehozása, amely a hazai feltörekvő vállalkozások tőzsdére lépését támogatja. Változatlan formában működnek a TBSZ- és NYESZ konstrukciók, amelyek már évek óta európai szinten is kiemelkedően erős ösztönzőt jelentenek a hazai befektetők számára és amelyet a tőzsdei cégek magánszemély tulajdonosai aktívan használnak.

A BÉT még számos olyan – szabályozási és támogatási jellegű – intézkedés kapcsán működik szorosan együtt az állami döntéshozókkal, amelyekről a komplexitásuk miatt még nem születhetett döntés az elmúlt egy év során. Bár a BÉT is szeretne mihamarabb pozitív fejleményeket látni, a türelem ez esetben átgondoltabb és kidolgozottabb változásokhoz vezethet, ami a szabályozóknak, a piac működtetőjének, és hisszük, hogy a piaci szereplőknek is elemi érdeke.

Mindemellett úgy gondoljuk, hogy a budapesti tőzsde kibocsátónak és befektetőnek egyaránt vonzó lehetőség. Hosszú szünet után éppen a múlt héten indult meg a kereskedés két sikeres részvénykibocsátás után, túl vagyunk több új kötvénykibocsátó megjelenésén, a hazai részvényindex új történelmi csúcsértéke és az elmúlt évek tőzsdei hozamai alapján pedig nem szükséges túlmagyarázni, hogy a magyar tőzsdén lehet keresni – akár támogatások nélkül is.

A lelátóról egyre többen csatlakoznak hozzánk, és hamarosan elegen leszünk a pályán ahhoz, hogy megnyerjük a mérkőzést.

Szerző:
Madlena Tamás (Üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettes)