Mit kapnak a szervezetüktől a tagvállalatok, s melyik szolgáltatásukra a legbüszkébbek?

Az 1902­-ben alakult Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a magyar gazdaság szereplőinek érdekképviseletét hivatott ellátni. Szövetségünk az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatás valamennyi területéről a versenyszféra több mint 60 százalékát képviseli, mind a befektetett tőke összegét, mind pedig a forgalmat és a munkavállalók számát tekintve. Az MGYOSZ hatezer közép-­ és nagyvállalatot, valamint mintegy hatvan szakmai és megyei­regionális szövetséget tömörít. A legnagyobb hazai munkaadói szervezetként kiemelt feladatunknak tekintjük a vállalkozások érdekképviseletét a kormányzattal, a szakszervezetekkel folytatott tárgyalásokon. Ennek jegyében veszünk részt a legfőbb itthoni konzultációs fórumok munkájában. Az MGYOSZ folyamatosan képviseli a munkaadókat a következő területeken: versenyképességet és fejlődést biztosító gazdaságpolitika, nemzetközi kapcsolatok, kutatás, innováció, oktatás, szociális és munkaügyek. Tagvállalataink és tagszövetségeink számára gyakorta szervezünk szakmai eseményeket, ahol a munkaadók a hazai gazdasági, politikai élet legjelentősebb reprezentánsaival találkozhatnak.

Mi 2017 „legforróbb témája” gazdasági szempontból?

Jelenleg a szakképzett munkaerő hiánya, illetve annak kezelése az egyik legégetőbb kérdés a magyar gazdaságban. Piacképes tudású szakmunkásból becsléseink szerint több tízezer hiányzik itthon. A szakemberhiány mérséklésének egyik fontos eleme a szakképzési rendszer átalakítása. Ennek érdekében egy országos rendezvénysorozatot szervezünk ősszel, ahol meghallgatjuk az érintetteket, majd összegezzük a tapasztalatainkat. Célunk, hogy az érintettek bevonásával hatékony megoldást találjunk erre a súlyos problémára.

Hogy látja, mik azok a kulcstényezők, amelyek ahhoz kellenek, hogy egy közepes méretű vállalkozás nagyvállalattá fejlődhessen?

Véleményem szerint azok a közepes méretű cégek tudnak nagyvállalattá fejlődni, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek a kutatás­fejlesztésre, a társaságuk profitjának egy jelentős hányadát k+f+i tevékenységre fordítják. Egy olyan méretű ország esetében, mint hazánk, a belföldi piacokra való termelés nem elegendő ahhoz, hogy egy cég megfelelő mértékben növekedjen, így rendszerint a nagyvállalattá válás elengedhetetlen feltétele az exportpiaci jelenlét. A sikeres nagyvállalatok komoly figyelmet fordítanak a minőségi munkaerő toborzására, a megfelelő szaktudású munkavállalók megtartására, motiválására és a menedzserek kiválasztására is. Emellett professzionális vállalatirányítási rendszereket alkalmaznak, melyek növelik a hatékonyságot, végső soron a versenyképességet.

Az MGYOSZ elemzése alapján hogyan néz ki ma egy tőzsdeképes cég?

A közelmúltban elkészítettünk egy olyan tanulmányt, amelyben a több mint húsz munkavállalót foglalkoztató, többségi magyar tulajdonú, bizonyos forgalmat meghaladó cégeket vizsgáltuk. Ennek eredményeként megállapítottuk, hogy jelenleg több mint kétszáz olyan társaság van hazánkban, amely eleget tudna tenni a tőzsdére lépés feltételeinek. Ezek a kiválasztott cégek együttesen évente mintegy 1000 milliárd forint feletti forgalmat bonyolítanak, mindeközben 8­10 százalékos árbevétel­arányos nyereséget realizálnak. A tőzsdére érett vállalatok közös jellemzője, hogy az átlagosnál nagyobb és stabilabb növekedést mutatnak, illetve eladósodottsági szintjük alacsonyabb az átlaghoz képest.