Az 1991-ben alapított és azóta is családi tulajdonban lévő Mikropakk fő tevékenysége a fröccsöntéssel, fröccsfúvásos technológiával előállított záróelemek gyártása, ilyen csoma­golási megoldások kivitelezése. Létesítményeikben éven­te több mint 1,5 milliárd műanyag alkatrészt állítanak elő. Ma már a cég csomagolási rendszereket és fejlesztéseket kínál a gyógyszer-, a kozmetikai, az élelmiszerszektor és a háztartás­vegyipar szereplőinek. Emellett komplex műszaki technoló­giai megoldásokat fejleszt és szállít az aeroszolgyártóknak, az építő-, a gyógyszeripar, az elektronikai szegmens vállalatai­nak, valamint a gyógyászati területnek. Az európai és globá­lis piacokon is (el)ismert Mikropakkot 2002-től vezető Fazekas Gábor nem csupán jól hangzó üzenetként, hanem valós ta­pasztalatokra támaszkodva fogalmazza meg a náluk dolgo­zók hitvallását: „Ha hobbinak tekinted a munkádat, akkor le­hetsz igazán jó benne.” A szakember a saját szemszögéből is érvényesnek véli ezt a megközelítését a munkának és a válla­latvezetésnek, amelynek a napi operatív teendői mögül már évekkel ezelőtt kivonult, és jórészt a stratégiai, a k+f, valamint a növekedési célok megvalósítására fókuszál.

A Mikropakk történetének a kezdete a 90-es évek előtti idő­szakra datálódik. Fazekas Gábor édesapja akkoriban kezdett tervezni műanyaggyártáshoz szükséges szerszámokat. A piaci igények fokozatos felmérésével hamarosan le is gyártották az eszközöket, s ezután már adta magát az üzleti modell továbbfejlesztése: belevágtak a műanyagfröccsöntésbe.

A vállalatvezető az organikus növekedés híve. Nem tartja célravezetőnek olyan termékekre és részpiacokra támasz­kodni, amelyek révén rövid idő alatt komoly forgalombő­vülést lehet elérni. „Az ugyanis az általunk vállalhatónál na­gyobb kitettséggel és kockázattal járna, ha a cégünk csak egy-egy nagyobb területre fókuszálna” – vallja a Mikropakk első embere. Mérföldkőként tekint arra az időszakra, ami­kor – nem kis részben a cég kutatás-fejlesztési tevékenysé­gének köszönhetően – a hazai gyógyszergyártók egyik ve­zető beszállítójává váltak. Ez a 90-es években történt. Ekkor zárult le a gyógyszeripari termelés korszerűsítése Magyaror­szágon, amely többek közt azzal jellemezhető, hogy az üveg­cséket az addig alkalmazott roppant egyszerű vattadarabkák helyett korszerű műanyag zárókupakok váltották fel. E szek­tor cégeinek a megrendelései továbbra is jelentős hányadát adják a Mikropakk éves forgalmának, amely a tervek szerint 8,5-9 milliárd forint körül alakul az idén. A társaság által elért, rendre az iparági átlag háromszorosára rúgó EBITDA lehető­séget biztosít arra, hogy a fejlesztési projekteket saját forrás­ból biztosítsák. Így, bár rendelkezésre állnak külső – elsősor­ban banki – források is, azokra ritkán támaszkodnak.

A cég kifejezetten büszke arra, hogy a vevőinek nagy hoz­záadott értékű, komplett megoldásokat szállít. Gyakran az igé­nyek elébe menve vázolják, hol látnak fejlesztési lehetőséget a partnereik gyártósorán, a csomagolási vagy a töltési folyama­tokban. Ez az előremutató gondolkodás hozta el azt is, hogy a Mikropakk tizenöt éven belül vezetővé vált egy a számára az­óta is meghatározó piacon. Egy speciális szelepet fejlesztettek ki, amely végleg megoldotta a beszáradásra hajlamos PUR-palackok problematikáját.

Jelenleg 250 fő dolgozik a Mikropakk budapesti és vidéki üze­meiben, olyan szempontból egyedi módon, hogy többségük már évtizedek óta a céget erősíti. Fazekas Gábor szerint a csa­pat együtt fejlődött, közösen szerezték meg az organikus nö­vekedéshez kellő gondolkodást, víziót, látásmódot. „Ez a tudás megszerezhető. Olyan alkalmazottakra van szükségünk, akik­nek a látásmódja illeszkedik ahhoz a vízióhoz, amely a cég bő­vülési terveit támogatni tudja” – véli a vezető.

Mikropakk.jpg

A jövőbeli kilátásokat taglalva a társaságnál úgy látják: a csomagolóiparban van most kiemelten igény a vállalat ál­tal leszállítható innovatív megoldásokra. Más ágazatokban a stabil beszállítói háttér és az olcsó munkaerő a fő elvárás. A packagingben a Mikropakk kooperatív partnere szeretne len­ni a megbízónak. A partnerség alatt elsősorban azt kell érteni, hogy a cég képes legyen olyan fejlesztési lehetőségek bemu­tatására, amely irányokkal gyakran még maguk a megbízók sincsenek tisztában.

A társaságnál régóta kihasználják az automatizált gyártás nyúj­totta előnyöket, ebben látják a minőségi és stabil termelés hátterének, továbbá az ellenőrizhetőségnek a zálogát. Mint mondják, már akkor úgy szervezték meg a gyártási mechaniz­musokat, amikor annak összehangolt módját még nem hívták Ipar 4.0-nak, sőt maga a fogalom sem létezett.

Nem kerülhetők meg a csomagoló- és műanyagipart ért nemtelen támadások sem, amelyekre a cégnél egyfajta ki­hívásként tekintenek, de más szemszögből nézve kockázat­ként is értékelhetők. Köztudott, hogy nem tehetők felelőssé a műanyagipar szereplői a nekik felrótt szennyeződésekért: az ágazatban előállított termékek száz százalékban és ol­csón visszahasznosíthatók, a probléma megoldásához csu­pán szervezettségre, koordinációra lenne szükség a felhasz­nálók részéről.

Az organikus növekedésének hála a Mikropakk már rég át­ugrotta azt a méretgazdaságossági szintet, amely alatt kevés­bé lenne létjogosultsága egy vállalatnak az iparágban. Jelen­leg közel száz fröccsöntőgépük van, igyekeznek minél több félkész termék előállítására leszerződni. Számos szabadalom­mal rendelkeznek, az így „védett” eszközök gyártása hozza az éves árbevétel 40-50 százalékát, célként pedig a 80 százalékos szint elérését fogalmazták meg.

mikropakk.jpg